Özönlik az országba az import zöldség és gyümölcs, a magyar földek roskadoznak a termények alatt, de vagy nincs aki betakarítsa őket, vagy nem éri meg rászánni az időt, energiát és pénzt, ugyanis a felvásárlói árak gyakran még a költségeket sem fedezik.

Hatalmas bajok vannak az ágazatban, most például a burgonya van soron. Ha így megy tovább, végleg leáldozhat a magyar krumplinak, osztották meg az aggodalmaikat szakértők a VII. Kiskunhalasi Burgonyanapokon.

A termesztők szerint valami baj van a magyar termeléssel, hiszen tonnaszámra érkezik az import egyes fajtákból, itthon pedig a földeken rohad el a termény – olvasható a HelloVidék oldalán. Hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak a dinnyeföldeken, hogy ott rohad el a földeken a gyümölcs, azt már az Agrárszektor is megírta. A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének a Facebook oldalán többen is arra panaszkodnak, hogy valami óriási zavar van a kereskedelemben, mert a boltoknak 0 forintért sem kell a magyar dinnye. Legfeljeb 30 forintot adnának kilójáért, pedig sokkal többe került megtermelni. Aztán azt lehet tapasztalni, hogy 150-200 Ft/kg árakon van kint a pultokon. Elindult az import is, mintha itthon már véget ért volna a szezon. Hol a hiba, kérdezgetik az emberek.

Minden terméknél ez van, óriási az árrés amit alkalmaznak itthon, ez így nem működőképes. A 3-3,5-es szorzó egy nonszensz. A szétszabdalt, egymás árai alá bármikor bemenő, a többiekkel nem együttműködő gazdatársadalmat simán lehet szivatni addig amíg tényleg tönkre nem mennek

– osztotta meg a gondolatait a Facebook-on Tornyai Tibor.

Így történt ez a szőlőnél is: a boltokban már 1200 forintért kapható az olasz import, míg a magyar termelőktől fel sem vásárolták a szőlőjüket, zöldszüretre kényszerültek sokan. Aki pedig nem bírta elviselni, hogy még a beérése előtt kidobásra ítélje a szőlőjét, annak ott maradt a földeken, munkaerő híján sokan leszedetni sem tudták a termést.

Nem jobb a helyzet a magyar burgonyával sem

Vészesen lecsökkent Magyarországon a burgonya termőterülete az utóbbi években. Míg 2019-ben 13287 hektáron ültettek étkezési burgonyát, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2021-ben már csak 8711 hektáron, vetőburgonyát pedig alig több mint 103 hektáron. Noha az Európai Unió 1701 burgonyafajtát ismer el, az évente megjelentetett Nemzeti Fajtajegyzéken csak 23 államilag elismert fajta szerepel, és ezeknek is csak a töredékét termesztik, mert az ágazat szereplői ragaszkodnak a bevált, megszokott fajtákhoz. Az Agrárszektor korábban megkérdezte a gazdákat, hogy hány fajtát termesztenek, ezt milyen módon teszik, és hogy milyenek a kilátásaik idén.

Azonban a burgonyából egyre nő az import aránya a hazai rovására, sokan veszik a termelők közül a hosszúkás, ovális formájú, ír nemesítésű Tornado fajtát, hangzott el a VII. Kiskunhalasi Burgonyanapokon. Prof. Dr. Polgár Zsolt, a MATE Burgonyakutató Állomás elnöke szerint ennek  lesz a vége, hogy Magyarország kizárólag import burgonyára fog szorulni, ha nem következik be jelentős változás a magyarok hozzáállásában.

A magyar fajtatulajdonosok nem bírják a versenyt az ilyen nagy tőkeerősségű multikkal szemben, emiatt akár meg is szűnhet a hazai vetőburgonya előállítása, ami rengeteg termelőt érintene rosszul. A hazai vetőburgonya termesztése jelenleg 150 hektáron folyik Magyarországon, míg az Európai Unióba való belépésünk előtt ez a szám a tízszerese volt, de az étkezési burgonya területe is jelentősen lecsökkent, mintegy 35 ezer hektárról 15 ezer hektárra, tette hozzá Szabó Lajos, a Bács Gazda-Coop Kft. ügyvezetője.

Az egyik legköltségigényesebb ágazat a burgonya, hisz speciális gépek kellenek hozzá, a modern gépek pedig rendkívül drágák, ráadásul a vetőburgonya ára is magas

– jelentette ki Szabó Lajos.

Feleannyiért veszik a termelőtől

Magyarországon étkezési és vetőburgonyát is termesztenek, az étkezési burgonya termőterülete az AKI adatai alapján 8711 hektár, a vetőburgonyáé pedig 103,63 hektár. A hatóság arról is beszámolt, hogy az európai uniós közös listán 1701 fajta szerepel, amelyek mindegyike termeszthető Magyarországon. Élnek is a lehetőséggel a termelők, mert nemcsak Magyarországról szerzik be a vetőburgonyát, hanem a kereskedőkön keresztül külföldről is, Hollandia, Franciaország, Németország a legnagyobb vetőburgonya-előállító országok. A többség magyarországi fajtaképviselőkön keresztül szerzi be a külföldről érkező vetőburgonyákat, de jelentős azoknak a száma is, akik közvetlenül vásárolnak az EU-ban. A magas vetőburgonyaárak miatt azon területek száma is számottevő lehet, ahol az előző évről visszamaradt burgonyát vetik el. Általánosságban elmondható, hogy nagy az utántermesztett burgonyák aránya. A Nébih tájékoztatásában kitér arra is, hogy 2021-ben 22 fajta vetőburgonyát termesztenek Magyarországon.

Forrás: agrarszektor.hu

hirdetés

Kormányablak hírek

A hírcsatorna nem található.

A Budapest rovat további hírei

Összesen 18 gazdasági megállapodást írt alá Magyarország és Kína a két ország csúcstalálkozóján. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: történelmi jelentőségű Hszi Csin-ping...
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t...
„A két ország immár hetvenöt éve kitartó, szívvel-lélekkel elkötelezett barátja egymásnak. A diplomáciai kapcsolatok felvételének eredeti szellemében a két fél mindig tiszteletben tartotta és...
Magyarország és Örményország nagykövetséget nyit egymás fővárosában, ez újabb fontos lépés a két ország között sokat javuló viszonyban a diplomáciai kapcsolatok másfél évvel ezelőtti helyreállítása...
Megtartották az Élet menetét vasárnap, Budapesten. A holokauszt áldozataira emlékező, 20. alkalommal megrendezett séta résztvevői a Dohány utcai zsinagógától a Keleti pályaudvar előtti térre...
Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival kezdődik a 2023/2024-es tanév érettségi vizsgaidőszaka. A következő hetekben 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700-an...
A jövő a zöldenergiáé, Magyarország élenjáró szerepre törekszik a tiszta forrásból megtermelt energia termelésében és tárolásában. Az időjárásfüggő megújulók természetes teljesítményingadozásának...
Az egészségügyi adatvagyon kezeléséhez szükséges informatikai fejlesztésekre hétmilliárd forint vissza nem térítendő forráshoz jut az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) – közölte az intézmény...
A nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival kezdődik pénteken a 2023/2024-es tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaka – közölte az Oktatási Hivatal kedden az MTI-vel.
Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására állami látogatásra Magyarországra érkezik május 8-án Hszi Csin-ping kínai államfő – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a...

A címlapról

Összesen 18 gazdasági megállapodást írt alá Magyarország és Kína a...
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a...
„A két ország immár hetvenöt éve kitartó, szívvel-lélekkel...
Magyarország és Örményország nagykövetséget nyit egymás fővárosában,...
Megtartották az Élet menetét vasárnap, Budapesten. A holokauszt...
Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival...

Könyvajánló

Dr. Szántó Szilvia, a Budapesti Gazdasági Egyetem mentálhigiénés tanácsadója egy háromrészes regény után (Nárcisz-trilógia), idén elkészült a történethez tartozó terápiás könyvvel is, ami segít azoknak, akik a regény főszereplőjéhez hasonlóan átéltek érzelmi vagy más típusú bántalmazást.
„Az elmúlt 500 évben azok a nemzetek emelkedtek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakították, feltaláltak és bevezettek új technológiákat, a társadalom széles rétegeinek adtak tudást, és teret adtak a tehetségek érvényesülésének” – többek között erre hívja fel a figyelmet legújabb kötetében Matolcsy György, majd hangsúlyozza: „A múlt sikerei azonban nem adnak pontos iránytűt, mert a történelem, benne a gazdaság törvényei döntő pontokon megváltoztak. Azokat érdemes követni, akik már a jövőből hozzák előre a működésüket, és már korunk gondolati forradalmára, ezen belül a fenntartható közgazdaság törvényeire építik működésüket.”
Megjelent a Pallas Athéné Könyvkiadó legújabb kiadványa.
A legnagyobb és legkomplexebb iparág az emberiség történetében.

Blogok, vélemények, olvasók írásai

A gyorsabb áthaladás ILLÚZIÓJÁNAK érdekében, kérjük fáradjanak az önkiszolgáló kasszákhoz!
Csütörtök este 6 óra, munka utáni bevásárlás, hatalmas sorok a kőbányai Sibrik Lidlben.
Átfógó, a teljes lakosságot célzó pénztárosképzést indítottak a kiskereskedelmi láncok Magyarországon.

Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek hírei

Úgy érzed, hogy sok probléma nyomja a vállad? Olyan nehézségekkel küzdesz, amit senki nem ért meg? Úgy gondolod, hogy egyedül vagy ezekkel a gondokkal?
Több mint 7 évtizeden át volt Kispest lakosa a jeles tanárember, Pataki Gyula.
A Milestone Intézet idén is tanulmányi ösztöndíjat hirdet különösen rászoruló és/vagy roma tehetségek számára.


A hajhullás a 30-50 közötti férfiak 30%-át érinti, efelett az arány 50%-ra nő. Nem lehet csupán néhány kenc segítségével háborút viselni. Legyőzéséhez bizony műtétre van szükség, már amennyiben nem tudunk beletörődni a hajhullásba. Nézzük, mi történik a műtét során. (x)

A magyar szív örökre befogadta és intézményesítette a vajazó kést, mint univerzális eszközt, azonban a ház körüli teendőkre azért vannak ma már jobb, használhatóbb alternatívák.