Az ivóvízhez jutás nehézségeiről, az állambiztonsági múlt feltárásáról és a kormány külpolitikájáról is beszéltek ellenzéki képviselők az Országgyűlés keddi ülésén napirend előtt.
LMP: mindenkinek biztosítani kell a tiszta ivóvízhez jutást
Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy az egyik legsúlyosabb kihívás jelenleg az egészséges, tiszta ivóvízhez való hozzáférés biztosítása az embereknek, a víziközmű-hálózat az összeomlás felé tart. Több városban régóta problémák állnak fenn, az emberek nehezen jutnak tiszta ivóvízhez, ilyen Szigetvár is, ahol másfél éve nem tudják megoldani sokak ellátását – tette hozzá.
Közölte: válságos a víziközmű-hálózat helyzete, mégsem történik semmi, a kormány nem tesz semmit. Megfelelő forrásokat kell biztosítani a helyzet rendezésére – jelentette ki.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy
a vizek tisztaságát valóban mindenáron meg kell védeni, a tiszta víz nemzeti kincsünk. Az elmúlt években jelentős előrelépést értek el, a magyarok számára biztosított az ivóvíz
– mondta.
Kitért rá: 2010-ben a víziközműveknél is nehéz helyzetet örököltek, de a cél a korszerű, hatékony víziközmű-hálózat létrehozása, amely fenntartható üzemeltetést tesz lehetővé. Azt is mondta: Szigetvár nyugati részén egy projekt végrehajtása már folyamatban van.
Mi Hazánk: Fel kell tárni az állambiztonsági múltat!
Novák Előd (Mi Hazánk) az elmúlt három évtized kormányai közös szégyenének nevezte, hogy még mindig nem történt meg az állambiztonsági múlt feltárása, a pártállami vezetők elszámoltatása és a kommunista „luxusnyugdíjak” megvonása. Még mindig nincs ’56-os múzeum sem Budapesten – tette hozzá.
Közölte: a mai napig csak csepegtetik az állambiztonsági múlt részleteit, de sok részlet még mindig nem ismert. A kilencvenes évek elején kellett volna sort keríteni az elszámoltatásra, de sokan még most is nyugdíjpótlékokat kapnak kommunista kitüntetések után – mondta.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában az alaptörvényt idézte,
amely szerint az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.
A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért.
Azt is idézte az alaptörvényből, hogy a kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető. Az államtitkár megjegyezte: Novák Előd nem szavazta meg az alaptörvénynek a kommunizmus bűneit elítélő rendelkezéseit.
Párbeszéd: Orbán Viktor életveszélyes külpolitikát folytat
Szabó Tímea (Párbeszéd) október 23., a nemzeti ünnep alkalmából azt mondta, hogy a fideszes vezetőknek nincs hiteles mondásuk a magyar szabadságról. Szóvá tette, hogy Novák Katalin köztársasági elnök Ausztráliában ünnepelt, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a Kínai Kommunista Párt meghívására Kínában a háborús bűnös Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és az iszlamista tálibokkal „parolázott”.
Úgy összegzett: Orbán Viktor életveszélyes külpolitikát folytat, ami nem szolgálja Magyarország érdekét; az országot diktatúráknak szolgáltatja ki, amelyek csak cselédnek tekintik a magyarokat.
Máshol ezt az ország kiárusításának, hazaárulásnak hívják – hangoztatta, majd amikor felszólította a kormányt, hogy Kína és Oroszország kiszolgálása helyett tegyen valami mást, Kövér László házelnök megvonta tőle a szót.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta,
a Medián közvélemény-kutatása szerint a Párbeszédnek egy ezerfős mintában egyetlen támogatója sem akadt.
Egy olyan pártot képvisel, amely még a baloldali felmérések szerint sem rendelkezik egyetlen támogatóval sem – mondta a képviselőnek.
Az államtitkár hozzátette: a Párbeszédet a magyarok nem támogatják, honnan tudná, mi a magyar érdek; vagy pontosan tudja, de teljesen mást csinál. Azt kérdezte, vajon ki támogatja a Párbeszédet, honnan jön a politikai instrukció, a pénz.
Azt is kérdezte, azzal nem volt-e probléma, hogy a német kancellár és a francia elnök is többször tárgyalt a háború kezdete óta az orosz elnökkel. Menczer Tamás közölte, Magyarország a békéért mindig hajlandó tárgyalni és a békéről az orosz elnökkel kell tárgyalni.
Jobbik: Egyensúlyt vesztett a magyar külpolitika
Brenner Koloman (Jobbik) Pongrátz Gergely 1956-os forradalmár szavait idézve beszélt arról, hogy nem fasiszta csőcselék vett részt a forradalomban, hanem hazafiak, akik szabadon szerettek volna élni. Hozzátette: Szijjártó Péter külügyminiszternek azonnal be kellett volna hívatnia az orosz nagykövetet, amikor kiderült, hogy egy orosz tankönyvben 1956 szabadságharcosait fasiszta csőcseléknek írták le.
Szerinte ez a történet nagyon jól illeszkedik abba a külpolitikai egyensúlyvesztésbe, amely az elmúlt 13 évben elérte az országot, és ami miatt az összes uniós tagállam szemében oroszpártinak tűnik Magyarország. Helytelen volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „gazsulált” Vlagyimir Putyin orosz elnöknek – jelentette ki.
Az elmúlt 33 év szégyenének nevezte, hogy nem hozták nyilvánosságra az ügynökaktákat. Kitért arra is, hogy nemrégiben kezdeményezte a Szabadság téri szovjet emlékmű áthelyezését, de a kormánypártiak leszavazták javaslatát.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy
a képviselő annak ellenére vette a szájára Pongrátz Gergely nevét, hogy a családja azt kérte, ezt ne tegye.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Jobbik alapító nyilatkozatában feladatként rögzítette a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítását a hatalomból. A Jobbik ennek ellenére az előző választáson mégis ezekkel a pártokkal indult közösen – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára, a DK politikusai minden nap annak az Apró Antalnak a villájából indulnak el, aki a Kossuth téri tűzparancsot 1956-ban kiadta.
Kijelentette: Magyarországnak nem az a szabadság, ha megválaszthatja, melyik birodalomnak lesz a szolgája. Az a szabadság, hogy „eldöntjük, mi a magyarok érdeke”, és ez néha az egyik, néha a másik világhatalom érdekével egyezik – mondta.
Momentum: Orbán Viktoré az év megszorítója díj
Bedő Dávid, a Momentum képviselője a megszorítás kormányának nevezte az Orbán-kormányt arra hivatkozva: a kabinet 2022 óta hússzor emelt adót és ötven megszorító intézkedést vezetett be, miközben a miniszterelnök a saját fizetését 5 millió forintra növelte.
Eltörölték a katát, megszüntették a városi csok-ot, csökkentették a babatápszerek támogatását, szigorították a babaváró támogatás feltételeit, megemelték a jövedéki adót, leállították az iskolafelújításokat és a vasútfejlesztéseket – sorolta a példákat Bedő Dávid, aki elmondta azt is, hogy egy serleget, az „év megszorítója díjat” helyezett el Orbán Viktor miniszterelnök asztalán a parlamenti patkóban.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: a Momentum „elviszi az igazságot az ország minden szegletébe”, mert minden magyarnak joga van tudni, milyen megszorításokat vezetett be a kormány, és hogy Nyugat-Európában olcsóbb a bevásárlás, mint Magyarországon.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: a kormány legfontosabb célja, hogy mások hibás döntéseinek következményeit ne Magyarország lakossága szenvedje meg.
Nem miattunk van most már két háború is, nem mi hoztuk a kártékony energiapolitikai döntéseket, amelyek szerte Európában megemelték az energiaárakat, és nem miattunk ürült ki az uniós kassza – jegyezte meg.
Hozzátette: a kormány ilyen körülmények között is a lehető legnagyobb védelmet adja családoknak,
ezért van érvényben kamatstop, ezért döntöttek a kötelező akciókról, állították vissza 13. havi nyugdíjat, biztosítanak adómentességet a 25 év alatti fiataloknak, és ezért bővítik tovább a családtámogatási programot.
Ezzel szemben a Momentum és a baloldal is többkulcsos jövedelemadót és adóemeléseket vezetne be, és továbbra is azért kampányol, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós pénzeket – vetette ellen.
MSZP: Romlik a helyközi tömegközlekedés színvonala
Komjáthi Imre (MSZP) arról beszélt: folyamatosan romlik a helyközi tömegközlekedés színvonala, akár a vasúti, akár buszos szolgáltatásokról van szó.
Szerinte a színvonal rohamos csökkenését nem képes ellensúlyozni az olcsó ország- és vármegyebérlet, mert azt, aki dolgozni menne, a gyerekéért vagy orvoshoz siet, nem nyugtatja meg, hogy „olcsóbb jeggyel fog lerohadni a vonat a puszta közepén”, akkor inkább autóval megy. Amellett érvelt: a kormánynak hosszabb távon is el kellene köteleződnie a vasúti közlekedés fejlesztése mellett.
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára szerint nem lehet vita tárgya, hogy a vasút fontos és van jövője.
Úgy értékelt: a képviselő lesajnálóan beszélt a kedvezményes bérlettípusokról, holott ezekből több mint kétmilliót adtak el, ez pedig azt mutatja, hogy az emberek is hisznek ebben a szolgáltatásban, és használják is.
Felhívta a figyelmet arra: az elmúlt 20 évben ugyan 1500 kilométernyi vasúti pálya újult meg, de több mint 5000 kilométer felújítása még hátravan.
A kormány be akarja pótolni az elmaradásokat, évről évre forrásokat von be a fejlesztésbe és folytatja a járműbeszerzéseket is. Szerinte eközben a baloldal megakadályozná, hogy az uniós források Magyarországra érkezzenek, holott ezekből a forrásokból is lehetne vasúti fejlesztéseket finanszírozni.
DK: Megbocsáthatatlan, amit az oktatással tettek
Barkóczi Balázs (DK) azt mondta: megbocsáthatatlan és ép ésszel felfoghatatlan az, amit a kormány az elmúlt bő tíz évben a magyar oktatással tett.
Kijelentette, hogy a pedagógusok munkáját szabályozó „bosszútörvény” bevezetése előtt is mintegy húszezer tanár hiányzott az oktatásból, a törvény hatálybalépésével pedig további ezren mondtak fel.
A diákok harmada már hátrányos helyzetű vagy speciális nevelési igényű, de nekik csak töredéke tanulhat a kormány által preferált egyházi iskolákban, azok ugyanis válogatnak a jelentkezők között – sorolta a problémákat. Annak ellenére teszik ezt, hogy magasabb állami támogatásban részesülnek, mint az állami intézmények.
A politikus szociáldemokrata fordulatot sürgetett az oktatásban. Azt mondta: esélyteremtő, gyermekközpontú oktatásra van szükség.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette:
az ellenzék megpróbált rátelepedni a pedagógusokra.
Miközben Brüsszelben akadályozták a források megérkezését a pedagógus-béremeléshez, közben itthon bujtogatták a pedagógusokat, hogy menjenek utcára a magasabb fizetésért – mondta.
Emlékeztetett: a legutóbbi szociáldemokrata kormányzásra Gyurcsány Ferenc jelenlegi DK-elnök vezetésével került sor. Akkor tandíjat vezettek be a felsőoktatásban, soha olyan kevesen nem tanultak tanárnak, a tanári béreket is csökkentették és csaknem négyszáz helyen szüntették meg a helyben tanulás lehetőségét – idézte fel.
A pedagógus-életpályatörvényről szólva közölte: az végre saját jogállást biztosít a tanároknak. Díjazza teljesítményt, ha többet foglalkoznak a diákokkal, például a lemaradókkal vagy a tehetségesekkel.
KDNP: A terror ismét megjelent Európában
Hollik István (KDNP) az Izraelt ért terrortámadásról beszélt, amely után Európa számos pontján éltették a Hamászt a szélsőséges bevándorlók. Azt mondta: ezzel párhuzamosan a terror ismét megjelent Európában. Sorolta az elmúlt időszak terrorcselekményeit, hozzátéve: azok rámutatnak a brüsszeli bevándorláspolitika teljes csődjére.
Kijelentette: az Izraelt ért terrortámadás felbátorította a már Európában lévő szélsőséges bevándorlókat. Rámutatott arra is, hogy a közel-keleti terror olyan bevándorlási hullámot indíthat, amelynek keretében további szélsőségesek érkezhetnek a kontinensre.
Növeli a biztonsági kockázatot az is, hogy az embercsempészek gyakran tálib terroristák, akiknek politikai céljuk van a folyamattal: bejuttatni a szélsőségeseket és destabilizálni Európát – fűzte hozzá.
Brüsszel mindennek ellenére gyorsítaná a bevándorlást. Úgy fogalmazott: már nem migránselosztási kvótáról, hanem terrorelosztásról van szó, előbbivel ugyanis a terrorveszélyt terítenék szét.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára
tarthatatlannak nevezte az illegális migráció okozta helyzetet.
Azt mondta: a tömeges áradat halálos fenyegetés, Brüsszel javaslata pedig merénylet az uniós közbiztonság ellen. A migrációs politika és paktum megbukott, a tárgyalásokat új alapokra kell helyezni – sürgette.
A tagországok egyenként döntenek határuk bezárásáról, ezzel a legfontosabb uniós vívmányok egyike, a személyek és az áruk szabad mozgása „repedezik”.
Bírálta a hazai „dollárbaloldalt”, mondván, rendre megszavazzák a brüsszeli javaslatokat a migráció támogatására, ezzel külföldi érdekeket szolgálnak ki. Azt kérte tőlük: fejezzék be a magyarok megalapozatlan támadását és Magyarország zsarolását az uniós pénzekért.
Fidesz: A migrációt meg kell állítani
Kósa Lajos (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai háborúban már több 100 ezren vesztették életüket, miközben borzalmas terror dúl a Közel-Keleten is, kiemelte azonban: ma Európa legnagyobb problémája a migráció.
Magyarország déli határain valóságos háború dúl: a migránsok már lőfegyvert használnak és minden létező eszközzel megpróbálnak átjutni a magyar határon – figyelmeztetett.
Értékelése szerint mindezért az az európai politika a felelős, amely idecsábítja a migránsokat hamis állításokkal, és úgy csinál, mintha a migrációs áramlás normális dolog lenne, amelyet csak kezelni kell. A migráció az Európai Unió összes általunk kedvelt értékét le fogja rombolni, mert nincs példa a sikeres integrációra – fogalmazott.
Rétvári Bence válaszában az EU alapvető értékeire hívta fel a figyelmet.
Ezek egyike a béke, most azonban az Európai Békealapból fegyverszállításokat finanszíroznak. A másik alapvető érték a konszenzus, ám mára ezt az elvét is felrúgta az EU, a kisebb országok véleményét erőszakkal „lenyomják” – jegyezte meg.
Hozzátette: a harmadik érték a belső határok átjárhatósága volt, az utóbbi hónapokban azonban több mint 20 belső határszakaszt zártak le az EU-ban. Mint emlékeztetett, illegális migránsok árasztották el Európa nagyvárosait, velük együtt a terroristák is megérkeztek, Európa egyre több országában a rendőrség nem tudja fenntartani a közbiztonságot. Ezzel szemben Magyarország a világ 13. legbiztonságosabb országa, itt nem tudtak kialakulni no-go zónák – hangsúlyozta.
A kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarországból „újabb Lampedusát akarnak csinálni”, ahogy a kvótákat is, amelyek „migránsmágnesként” működnek – hangoztatta, hozzátéve: meg fogják védeni a déli határt és soha engedik meg, hogy kvóták szerint telepítsenek idegen népességet Magyarországra.
A parlament döntött a napirend módosításával kapcsolatos javaslatokról
A parlament döntött a napirend módosításával kapcsolatos javaslatokról. Ezek között a képviselők többsége támogatta, hogy a napirend – a Fidesz-képviselőcsoport kezdeményezésére – egészüljön ki a terrorizmus elítéléséről és az áldozatok melletti kiállásról szóló politikai nyilatkozatról szóló javaslat tárgyalásával. Az elnöklő Kövér László jelezte: az összevont vitára kedden, a szavazásra szerdán kerül sor.
A képviselők megszavazták azt is, hogy az ENSZ kiváltságairól és mentességeiről szóló nemzetközi egyezmény World Aquatics Magyarországon működő intézményeire való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat vitájára kedden kerüljön sor, a parlament pedig szerdán, a határozathozatalokat követően tárgyalja a csádi magyar katonai szerepvállalásról szóló határozati javaslatot. Mindkét változtatást a Fidesz-frakció kezdeményezte.
Az Országgyűlés ezt követően áttért az interpellációk tárgyalására.
Interpellációk
DK: Miért nem védték meg az embereket az átveréstől?
Varju László (DK) arról tudakozódott a gazdaságfejlesztési minisztertől, „miért nem védték meg az átveréstől” az embereket, miért a vételárhoz képest ötszörös áron adják a gázt a magyaroknak.
Az interpelláló szerint a kormányoldal nyerészkedik, „mintha képtelenek lennének kifogyni az aljas ötletekből”: cserbenhagyták a magyarokat, hazudnak, a hatalmasok oldalára állnak, hogy még több pénzt keressenek. A politikus energiafogyasztóvédelmi szolgálat létrehozását sürgette.
Válaszát Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azzal kezdte, „nem túl megnyugtató, és talán nem is túl hiteles”, ha a DK rezsiárakról és -csökkentésről beszél, mert az utóbbit elnökük „hülyeségnek” nevezte, és azt magyarázta, hogy „egy jól működő gazdaságban kell a haszon”, a gazdaság fenntarthatósághoz pedig érezni kell az energiaköltségeket.
Hozzátette: kormányon a baloldaliak 15-ször emelték az energiaárakat,
külföldi kézbe adták az energiacégeket. Kiemelte, az akkori 35-40 százalék helyett ma egy számjegyű az a hányad, amit a magyar embereknek energiára kell költeniük fizetésükből.
Megemlítette azt is: az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban Magyarországon a legolcsóbb az áram, és míg a földgáz több közeli fővárosban kétszer, Stockholmban például tízszer annyiba kerül, mint nálunk.
A kérdező nem fogadta el az államtitkári választ.
MSZP: Miért adóztatják túl az üzemanyagokat jövőre?
Vajda Zoltán (MSZP) a pénzügyminiszterhez címzett interpellációjában arról beszélt: a kormány január elsejével a szükséges maximum duplájával emeli az üzemanyagokra kivetett jövedéki adót, azzal indokolva ezt, hogy erre az uniós adóminimumhoz hangolás miatt van szükség.
Ez nem igaz – mondta a képviselő, hozzátéve, az adóminimum mértéke 2010 óta nem változott, így emelésre sem volna szükség, ha a kormány és a jegybank „nem tette volna tönkre a forintot”, jelentősen gyengítve 13 év alatt a nemzeti valutát. Megemlítette: frakciótársával, Tóth Bertalannal javaslatot nyújtott be, aminek elfogadása esetén áremelés nélkül is meg lehetne felelni az uniós elvárásoknak.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta,
a jövedéki adó uniós szinten harmonizált adónem, így annak el kell érnie az unió által meghatározott adóminimumokat.
Megjegyezte: 20 tagállamban meg is haladja az adómérték ezt a szintet, de a magyar érték évek óta a minimumszint alatt van, az energiaválság legkritikusabb időszakában a kormányzat nem volt hajlandó emelni azt, „kockáztatva a kötelezettségszegési eljárás megindítását”.
Az államtitkár hozzátette: a szankciók elkerülése érdekében lépni kellett, ám 2023 helyett csak jövő január elsejével vezetik be az intézkedést, ehhez viszont szükség volt jogszabályban vállalást tenni.
Tállai András hangsúlyozta: uniós összehasonlításban így is az egyik legkevesebb jövedéki adót kivető ország vagyunk. Kérem, fogadja el a kormány adópolitikáját, mert az teljes mértékben a magyar emberek érdekét szolgálja – fogalmazott.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Momentum: A kormány drogstratégiája megbukott
Lőcsei Lajos (Momentum) arról beszélt, hogy a kormány drogstratégiája megbukott, a tudatlanság és az álszentség jellemzi a hozzáállását ehhez a kérdéshez, nincs elég forrás erre a célra. Teljes közösségek mennek a kilátástalanság irányába – tette hozzá.
Közölte: azonnali intézkedésekre és eredményekre van szükség. Mit kíván tenni a kormány, hogy a települések élhetők legyenek, biztonság legyen? – firtatta.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy
a baloldalnak végre változtatni kellene az álláspontján, ugyanis több politikusuk, formációjuk a drogliberalizáció mellett kampányolt az utóbbi időben.
Ezzel szemben a kormány újabb és újabb eszközökkel lép fel a kábítószer-kereskedelem ellen, és más lett az ezzel kapcsolatos büntetőjogi szabályozás is – mondta. A képviselő nem fogadta el a választ.
Jobbik: Miért támogatja a kormány a harmadik világ munkásainak lakhatását?
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kifejtette: ha egy ázsiai munkás megjelenik Magyarországon, a lakhatását és ellátását támogatja a munkáltató, egy magyar munkavállaló esetében viszont nincs ilyen. Azt kérdezte: legalább arányaiban támogatják-e annyira a magyar munkavállalók lakhatását, mint az ázsiaiakét?
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta:
a kormány célja változatlanul az, hogy a dolgozni kívánó magyaroknak munkahelyet biztosítsanak. Jelenleg rendkívül magas a foglalkoztatottság Magyarországon
– tette hozzá.
Közölte: a kormány elsősorban a hazai munkaerő-tartalékot szeretné aktivizálni. A külföldi munkaerő lakhatásának biztosítása ugyanakkor nem az állam kötelezettsége – fűzte hozzá. A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.
Párbeszéd: Kinek az érdeke a nukleáris biztonság lazítása?
Szabó Rebeka (Párbeszéd) közölte: alapvetően fontos az ország biztonsága, és ennek központi eleme a környezeti biztonság, a nukleáris biztonság is. Az atomenergia nagyon veszélyes energiaforrás, alkalmazásakor a biztonsági szempontoknak elsődlegesnek kellene lenniük, ezért megdöbbentő, hogy ezek lazítására készül a kormány – mondta. Azt firtatta: valóban az ország érdeke-e ez a lazítás.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára minderre azt mondta: egész Európában az energiaválság felértékelte az atomerőművek jelentőségét.
Valódi ellátásbiztonságot csak az atomerőművek tudnak garantálni, ráadásul olcsón
– jelentette ki. Hozzátette: az áramigény ellátásához szükség van a paksi beruházásra.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Mi Hazánk: A Budapest-Belgrád vasútvonal nem térül meg, drága és lassú is lesz
Szabadi István (Mi Hazánk) szakértőkre hivatkozva azt mondta: a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszát célzó beruházás megtérüléséhez közel ezer év kell majd. Ráadásul a kínai fél képtelen olyan biztosítóberendezéseket építeni a vonalra, amelyek lehetővé tennék a 160 km/órás sebességet – fűzte hozzá.
Mint kiemelte, a Budapest-Kelebia vasútvonalat közel 800 milliárd forintért építi a kínai vasúttársaság és a Mészáros Lőrinchez köthető RM International Zrt. konzorciuma, miközben a szerbiai szakasz kilométerenként 1,5 milliárd forinttal olcsóbban készül.
A Szeged-Röszke vasútvonal felújítását 45 milliárd forintból végzi a szintén Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Zrt. – jegyezte meg.
Októberben megindulhat-e a személyforgalom a Szeged-Szabadka vonalon? – kérdezte.
Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára elmondta,
a Szabadka-Szeged vonalon a pályaépítési munkálatok gyakorlatilag lezárultak, és heteken belül megindulhat a forgalom.
A Budapest-Belgrád vasútvonalat történelmi beruházásnak nevezte, amely a következő években egyre inkább fel fog értékelődni. Itt a szerződések szerint a kivitelezőnek olyan létesítményt kell előállítania, amely megfelel az EU-s szabványoknak.
A kérdésére adott választ a képviselő nem fogadta el.
LMP: Vasútfejlesztésre miért nincs forrás?
Bakos Bernadett (LMP) szerint a magyarországi vasúti közlekedés válságba került. Rossz állapotú, lassújelekkel tűzdelt a pályahálózat, 40-50 éves szerelvények közlekednek, mindennaposak a késések és rossz az utastájékoztatás – sorolta a problémákat. Jelezte, az LMP rendkívül fontosnak tartja a vasút fejlesztését, mert nincs klímavédelem vasút nélkül.
Azt kérdezte, elfogadta-e a kormány a tízéves, 6000 milliárd forintos vasútfejlesztési programot? Ha a Vodafone és Ferihegyi repülőtér megvásárlására vagy az akkumulátorgyárak támogatására százmilliárdokat fordít a kormány, vasútfejlesztésre miért nincs költségvetési forrás? – tudakolta.
Nagy Bálint államtitkár közölte, a vasútnak van jövője, ráadásul ígéretes.
A kormány arra kérte fel az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy készítsen előterjesztést a magyar vasút jövőjéről, a dokumentumot a héten tárgyalja a kabinet – közölte.
Kitért arra is, hogy 2010 óta a polgári kormány 2000 milliárd forintot költött a vasút fejlesztésére, ebből vágányokat, állomásokat, peronokat újítottak fel, járműveket szereztek be, és még P+R parkolókat is létesítettek. Szerinte a vasút az elmúlt 50-60 évben mostohagyereknek számított.
Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el.
(hirado.hu)
