Európa-szerte állnak a műtrágyagyárak, ennek következtében jövő tavasszal több százezer tonnányi hiány alakulhat ki nitrogén műtrágyából, ami nélkül viszont lehetetlen szántóföldeken jövedelmezően növényt termeszteni.
Ennek a hatását a lakosság akár jövő augusztusban a saját bőrén érezheti majd, hiszen ha az ellátási problémák továbbgyűrűznek, akkor addigra kétezer forintra rúghat a kenyér kilónkénti ára.
Az Európai Unióban jellemzően minden kormány arra rendezkedett be az energiaválság küszöbén, hogy a lakosságot védje. A már rendelkezésre álló és folyamatosan növelt készletek ugyanis a lakossági ellátást biztosítják, miközben az ipari vásárlók számára nem nagyon van lehetőség gázvásárlásra. Farkas Dénes, a Hírös Agrária Kft. műtrágya üzletágának vezetője közölte, hogy ez a feloldhatatlannak tűnő helyzet vezetett oda, hogy szinte az egész kontinensen állnak a műtrágyagyárak. Miközben az alapanyagok beszerzése is bizonytalan számukra, a gázár a 2020 februárjában tapasztalt 8 euróról 324 eurós csúcsot döntött augusztusban a holland tőzsdén, ami azért is kritikus, mert a műtrágya-előállítás költségeinek 70 százalékát a földgáz teszi ki.
Mint mondta, nemcsak itthon, hanem a környező országokban sem merik indítani az üzemeket: a térségben egyedül az ausztriai Linz gyára működik 50 százalékon, illetve Ukrajna hozzánk közelebb eső részén további kettő.
350-400 ezer tonna műtrágya nem került eddig legyártásra augusztustól csak Péten, miközben a korábban jól bevett osztrák, román, szerb és horvát importforrások is elapadtak. Minden termelő abban reménykedett, hogy a 150 eurós gázár alatt a gyárak újraindulnak, de ezt még mindig nem merik meglépni a szegmensben.
Most pecsételődhet meg a kenyér jövő évi ára
Ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e ezer forint a kenyér, hanem az, hogy mikor lesz kétezer a kilója.
„Ha Magyarországon nem tudunk jövedelmezően szántóföldi növényeket előállítani, akkor azt a hétköznapokban az átlagemberek is meg fogják érezni a pénztárcájukon, még a mostaninál is jobban. Konkrétan, ha jövő júniusban és júliusban nem lesz elfogadható a terméshozam, akkor nyár végén, legkésőbb ősz elején találkozhatunk a kétezer forintos kenyérárakkal”
– jelentette ki a szakértő.
A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a háborús infláció áldozatai vagyunk, aminek nem használ az európai vezetők szankciós szemlélete sem, mert annak árát is az európai polgárok fizetik meg. A béke - vagy legalábbis fegyverszünet - az egész térség érdeke. Csak a békét szorgalmazó és támogató politikának van helye ebben a nehéz időben.
